A mádi zsinagóga az egyik legszebb a világon

Csodarabbik nyomában

Tokaj-Hegyalja izgalmas és sokszínű kulturális világában a II. világháborúig megszokott látvány volt, hogy kaftános, pajeszos zsidó férfiak igyekeznek a kis zsinagógákba. Éltek itt szegény fuvaros családok, kisvállalkozó boltosok, hentesek, szabók, módos szesz- és ecetgyár-tulajdonosok. Nem sokkal 1720-as évekbeli betelepülésük után már szőlőt is termesztettek, az 1800-as évek elejétől pedig biztos, hogy kóser aszúbort is készítettek, a Hegyaljai Borkereskedelmi Társaságnak pedig 1840-től zsidó tagjai is voltak. A hajdan volt zsidó kultúrát ma a Csodarabbik útja zarándokút emlékei őrzik. A legismertebb turista célpont egyben a zarándokút kiindulási pontja, a mádi zsinagóga.

A mádi zsinagóga

A mádi zsinagóga az egyik legrégebbi a Kárpát-medencében, a hagyomány szerint az építéshez használt köveket a közösség maga faragta és szállította ide. Külső megjelenése az eredeti állapotot mutatja: ránézésre alig különbözik a korabeli uradalmi épületektől, kikötés volt ugyanis, hogy nem keltheti szent hely benyomását.

Belső, barokk tere viszont annál gazdagabb, tóraszekrénye Magyarországon egyedülálló. Szerkezetében a lengyel és litván zsinagógákkal rokon, úgynevezett négyoszlopos zsinagóga. A tetőszerkezetet tartó négy oszlop meghatározza azt a néhány lépcsővel ki is emelkedő részt, ami a tóra recitálására szolgál. Ilyenkor a közösség kelet felé fordul, így erre az időre a tóraszekrény válik a vizuális központtá. A tóraszekrény 1811-ben az egyik leghíresebb csodarabbi, a haszidizmus magyarországi népszerűsítője, Teitelbaum Mózes és családja adománya.

A rabbiház

A zsinagógával szemközt az egykori rabbilakás és vallási főiskola egyik oldalról földszintes, a város felőli pedig emeletes barokk épülete áll. Ahogyan a zsinagóga, úgy a rabbiház is megszenvedte az 1945 utáni időket, használták raktárként, majd szükséglakásokat alakítottak ki benne. Most külső megjelenése az egykori formát adja vissza, belső terei viszont új funkciókat kaptak.

Hajdan ugyanis nemcsak a mindenkori rabbi lakóhelye, hanem vallási tanulmányok, a jesiva helyszíne is volt. Az emeleten volt az iskola, a könyvtár és a rabbi irodája, a pinceszinten pedig a lakás. Most pedig zarándokszállás, kóser konyha és a vendégek számára is látogatható, érdekes és interaktív kiállítás működik itt.

Csodarabbik útja

Miután a rabbiház kiállításán felvérteztük magunkat némi ismerettel, nekivághatunk a Csodarabbik útjának, 10 településen át a 150 kilométernyi úton, hogy ne csak az épített örökséget, hanem a csodarabbik életét, a tokaj-hegyaljai zsidóság hagyományait is megismerjük. Szerencstől Sátoraljaújhelyig több mint 20 emlékhely, temető, elhagyott vagy felújított zsinagóga vár ránk. Figyeljünk azonban, több hely előzetes bejelentkezéssel látogatható. A férfiaknak és asszonyoknak csak fedett fővel szabad a belépés, a lányoknak elég csak a vállukat eltakarniuk.