A nap és a hold

A bodrogkeresztúri katolikus templom freskója

Hetek óta gyújtjuk az adventi gyertyákat, várjuk a fényt. Luca napon, a régi napforduló idején, zsigereink jelzik, már nem kell sokat várnunk, fordulnak a dolgok. De még mindannyian érezzük, hogy mennyire rövidek a nappalok, túl hosszúak az éjszakák. És most itt állunk a bodrogkeresztúri templom szentélyében, a mennyezeten a csillagos ég. Egyik oldalról a nap, a másikról a hold néz vissza ránk.

Kereszteslovagok Bodrogkeresztúrban

Az 1200-as években a johanniták a Szentföldre mentek, hogy megtalálják, és a perzsáktól visszaszerezzék Jézus keresztjét. A Szent János lovagrend hazatérő tagjai földeket kaptak erre, a tatárjárás után pedig újraalapították a településen lévő román templomot. A templom a Szent Kereszt felmagasztalása nevet kapta, innen ered a falu neve is: Bodrogkeresztúr.

A nap és a hold kettő, mégis egy

A szentély mennyezetén a nap és a hold. Héliosz és Szeléné, a görög mitológia istenségeinek jelképei is lehetnek, de lehetnek az Ószövetség és az Újszövetség kettősének szimbólumai is. Sötétségből lesz a világosság, semmiből a teremtés, bűnből a megváltás. Változásukból születik meg a kereszténység androgyn gondolata, Jézus Krisztus. A gótika embere még mindezeket egyben látta és érezte, mi mégis hajlamosak vagyunk azt hinni, a középkor sötét volt és sivár.

A középkor nem sötét, hanem színes

Persze a megmaradt középkori építészeti emlékeinket is jórészt szürke, nyers kőfelületek uralják. Ritkán gondolunk bele, de eredetileg színesek voltak! Nem csupán esztétikai, hanem gyakorlati okokból is. A Kárpát-medencében jellemzően télen fagypont alá süllyed a hőmérséklet, nappal viszont kisüt a nap, és olvadni kezd a hó. A falakba, a kövek repedéseibe pedig beszivárog a víz. Ez ellen viszont védekezni kell, például a felületek festésével. Ezért a fehérre vakolt külső fal belül előkelőbb színt, gyakran márványt idéző vöröset, rózsaszínt kapott.

A bodrogkeresztúri templom búcsúhely lett

Az 1300-as években a Debrői család építtette föl a mai templom elődjét, a szentély tehát már ekkor ugyanúgy nézett ki, mint most. De még nem volt egészen kifestve. IX. Bonifác pápa viszont 1400 körül engedélyezte, hogy a templomot felkereső hívek búcsúban részesüljenek. Mégpedig hét éven át a keresztfa megtalálásának és visszaszerzésének ünnepén. Óriási esemény volt ez a templom életében, így sietve befejezték a festést.

A reformátusok a fehéret szeretik

Aztán eltelt 200 év, s jött a reformáció. A reformátusok átvették a templomot, és első dolguk volt, hogy fehérre meszeljék a falakat. Ez ugyan barbárságnak tűnik mai szemmel, de valójában ők, a reformátusok voltak, akik az első védőréteget tették a freskókra. Reformátusok és katolikusok évszázadokig váltották egymást, míg I. József császár végleg a katolikusoknak adta a templomot.

Újra advent, újra színes

Utoljára valamikor az 1920-as években festettek itt. Aztán 2017-ben megérkezett Rudolf Mihály építész és a Zombor Csoport. Mikor kissé megkaparták a vakolatot, azonnal látták, érdemes óvatosnak lenni.

Az idei az első advent a felújított templom életében. Vasárnap délután meggyújtják majd mind a négy gyertyát, hogy imbolygó lángjuk jelezze: most a világosság győz.