Boldogkő, Regéc, Füzér legendás várai

Kirándulás Tokaj-Hegyaljáról Zemplénbe

Bár a Tokaj környéki hangulatot általában mediterránnak, a zempléni hegyeket, erdőket pedig zordnak mondják, az utazó nem ellentétet lát. A két vidéket nemcsak a földrajzi szomszédság, a történelem, hanem a táj változatos és lenyűgöző szépsége is összeköti. A Tokaj-Hegyaljára kirándulóknak kihagyhatatlan, hogy megnézzék a Zemplén legendás várait. Boldogkő valódi selfimágnes, Füzér távolból csábító hófehér tisztasága és Regéc csodálatos panorámája pedig önmagáért beszél.

Boldogkő vára

Erdőbénye felől az Aranyosi-völgy után először a napraforgótenger, a barackfák végtelen sora kényezteti a szemünk, körben dombok zárják a horizontot. Aztán felbukkan előttünk a vár, és innen már nincs megállás, látni akarjuk mindenhonnan. Szép messziről és közelről, szép lentről, és szép fentről. Az andezittufa hegytető meredeke már nem riaszthat el, szelfimágnesként vonz az Oroszlánszikla gyilokjárója.

A sziklatarajon futó keskeny út végéről lenézve, mint apró terepasztalon a falu piros háztetői sorakoznak. Várkisasszonyok mesélnek nekünk bujdosó királyról és hét gyönyörű leányról, akik boldogok voltak itt. A vitézek nekiveselkednek a párbajnak, aztán mi is kézbe vesszük a fegyverüket, felpróbáljuk sodronyingüket.

Visszafelé hagyjuk, hogy elnyeljen a hegy gyomrába vezető középkori étterem, később jóllakottan kibújva felsóhajtunk a szabad levegőn. A napnyugta varázsát már a kávézó panorámateraszán élvezzük, s míg a sütemény íze olvad a szánkban, a szél hatalmas fenyők suhogását és a kobzos régi dallamait hozza felénk. Boldogság…

Honlap: boldogkovara.hu

Regéci vár

A Rákócziak „sasfészkéhez” vezető út az 1700-as évek végén nagy nyelvújítónknak, Kazinczy Ferencnek sem volt könnyű: „szörnyű rázásait és lökéseit egyedül a regétzi vár elpusztult falainak meglátása tűrette el velem”–írja. Azóta azonban szó szerint poraiból újjáéledt a vár, és parkoló is épült, igaz, onnan is még körülbelül 20 percet sétálnunk kell. Nem érdemes azonban megspórolni a faluból felvezető mintegy 2,5 kilométeres utat. Amit az alig 4000 fős kicsiny település és a vár körül megtapasztalhatunk, maga a természet.

Ha gyalogosan indulunk, könnyen találkozhatunk a falu ridegtartású marhacsordájával vagy akár hazánk legritkább harkályfajtájával. Kertek és szántók illata után dombok lankái kényeztetnek, ahol egy-egy fa árnyékában akár le is heveredhetünk, majd az erdő hűvösét élvezve haladhatunk tovább. A császári seregek által 1686-ban felrobbantott vár a 17. századi főúri miliő megannyi apró és csodás részletével ajándékozza meg a jószemű látogatót, de mégsem ez, hanem a páratlan kilátás vonzott ide minket. A kávézó teraszáról letekintve óhatatlanul is eszünkbe jut a kis Rákóczi Ferenc, akit ötéves koráig itt nevelt édesanyja, Zrínyi Ilona. Vajon mit játszhatott, mert ha itt elgurul a labda, biztos, senki nem hozza vissza…

Honlap: regecivar.hu

Füzér vára

Sokan mondják, hogy a zempléni várakat nem annyira önmagukért, mint inkább a panoráma miatt érdemes felkeresni. Az 552 méter magas sziklaszirten álló Füzér vára Magyarország természeti csodáinak egyike, a várhegy szigorúan védett tájvédelmi terület. Aki nemcsak útban a füzérradványi kastélyhoz csodálja meg messziről, hanem nekivág a csúcsnak, tájékozódjon alaposan, esős időben különösen. Valóban igazi fellegvár, nem hiába került egy csomagküldő vállalat reklámjába, miszerint ők még innen is vállalnak szállítást.

Felérve érdemes elgondolkodni, hiszünk-e a szemünknek. A néhány éve végzett felújítás után ugyanis a szakmai és a laikus közvéleményt is megmozgató vita bontakozott ki, mert az ablakok valójában a Miskolc-avasi templom ablakait utánozzák, az oltár a kisszebenit, a falfestés Árva váráét. Az UNESCO műemlékvédelmi szervezete szerint, amit látunk, csupán csak egy képzelt vár, ezért Citrom-díjjal „jutalmazták” a munkálatokat. Ugyanakkor ezzel egy időben a rekonstrukció megkapta az állami Pro Architectura elismerést, mondván “Az elkészült felújítás igazi turisztikai látványosság, egyben identitásunk és nemzeti közösségi tudatunk értékes és méltó bástyája.”. Kinek van igaza? Talán a füzéri önkormányzatnak, akik a műemlékvédő ICOMOS magyar szervezete számára Savanyú Szőlő Díjat alapítottak? Akár így, akár úgy, az biztos, a füzéri várnál a szemünk káprázik!

Honlap: fuzervara.hu