Bor-ivóknak

A hatalmas szőlőbirtokok, a dombok lankás hullámzása, a csendesen hömpölygő Bodrog, a nyugodt kisvárosok, a már-már álmos, alig pár ezer lakosú falvak különleges élményt nyújtanak Tokaj környékén: kizökken az idő, az élet tempója szinte megáll, és mivel távol vagyunk a tömegtől, a zajtól, olyan, mintha az egész területet mi magunk birtokolnánk.

Szőlőfajták a Tokaji Borvidéken

Napjainkban körülbelül 5990 hektáron termesztenek itt szőlőt, elsősorban furmintot és a hárslevelűt, a két Magyarországon őshonos fehérszőlőt, amelyek együttesen az összes telepített szőlő közel 90 százalékát adják. Engedélyezett tokaji szőlőfajta még a sárgamuskotály, a zéta, a kövérszőlő és a kabar.

Talajjellemzők

A talaj összetétele és emiatt a készíthető borok nagyon eltérőek lehetnek az egyes szőlőültetvényekben, még az egymás melletti dűlőkben is. A borvidék nagyrésze vulkáni eredetű riolit és andezit alapkőzeten fekszik, ami általában „ásványinak” nevezett borokat termel, míg a Tokaj és Tarcal környéki területeken löszös a talaj, ennek hatására itt más ízvilágú, selymesebb borokat készítenek.

Már a XVIII. században 231 tokaji dűlő első, másod- vagy harmadosztályú minősítést kapott. A 48 első osztályú parcellából 14 volt Tarcalon, 8 Tállyán, 7 Tokajban és 6 Mád községben. Ezt a többévszázados besorolási rendszert 2012-ben Alkonyi László helyi borász frissítette.

Borkülönlegességek Tokaj-Hegyalján

Igazi borkülönlegesség a diós, pirított mandulás illatú száraz szamorodni, a korábban, talán virágillata miatt, női bornak tartott édes szamorodni és a méltán világhírű tokaji aszú.

A Botrytis cinerea gombafajta, ha száraz időben támadja meg a szőlőt, különleges nemesrothadást indít el. A „megaszúsodott” szemeket egyenként fejtik le a fürtről, amikből lassan, préselés nélkül folyik ki az esszencia. Az erjedésre akár éveket is várnak a borászok. 

Az aszú régebben lehetett 3, 4, 5 vagy akár 6 puttonyos is, aszerint, hogy egy 136 literes, úgynevezett gönci hordó musthoz hány puttony töppedt aszúszemet öntöttek. Mára ez a jelölés megszűnt, csupán aszúborról beszélünk. Az aszúban sokáig aranyat véltek felfedezni, talán így lett egykor fizetőeszköz, s jelent meg aranykorában, a 17-19. században már státusszimbólumként az európai arisztokraták asztalán, a királyi udvarokban. 

A máslás és a fordítás nemcsak különleges, de egyre ritkább is, mert a 2013-as az aszútörköly felöntéséből származó borféleségeket eltörölte.

A fordítás úgy készül, hogy az egyszer már kipréselt aszúszemeket másodszorra is felhasználják, az egyszer már kipréselt szemekből összeállt aszútésztát belefordítják az új borba. Az aszúnál kevésbé édes, de magában hordja annak narancsos, diós ízét.

A bortörvény szerint a máslás: „A szamorodni, vagy az aszú seprőjére felöntött mustból vagy azonos évjáratú borból alkoholos erjedés útján készült tokaji borkülönlegesség, amely jellegzetes érlelési illattal és zamattal rendelkezik, és a forgalomba hozatal előtt legalább két évig, ebből legalább egy évig fahordóban érlelték.”

Mindennél már csak egy különlegesebb nedű létezik: a tokaji esszencia, 6 puttonynál, azaz 150 kg-nál is több aszúszemet tartalmaz. A nemzeti himnuszunkban is megénekelt nektár a világ egyik legértékesebb itala. Sőt, 2019-ben a világ legdrágább bora a Royal Tokaji Borászati Zrt. 2008-as eszenciája volt! Még szerencse, hogy 2300-ig megőrzi minőségét, mert egy palackért 40 ezer dollárt kell annak fizetnie, aki megkóstolná.

Tokaj-Hegyalja a boron túl…

A bor mellett készül errefelé pezsgő, a most divatos pét-nat, de ami igazán meglepő, itt készül a világ legjobb kortárs ginje. A Tokaji borvidék hagyományainak, mikroklímájának és szőlőjének találkozása a Tokaji Gin, 2021-es díjára rendkívül büszke készítője, a bodrogkeresztúri kézműves Tokaj Seven Hills Distillery.