Ha a bor tokaji, a csokoládé szerencsi
Magas kakaótartalmú kirándulás a csokoládé birodalomba
Mivel Tokaj-Hegyalján természetes, hogy a bor tokaji, a csokoládé szerencsi, érdemes az édes város felé venni az irányt. Bármikor szervezhetünk magunknak egy boldogságot hozó „csokoládénapot”. Mi Húsvét előtt indultunk Szerencsre, megnéztük a csokoládégyártás itteni 100. születésnapja alkalmából tavaly nyílt kiállítást, az új csokoládé-játszóteret, és természetesen vásároltunk is.
A KIÁLLÍTÁS: „Édes évek” – a szerencsi csokoládé története
Eddig is láthattunk csokoládéból készült szobrokat a város turisztikai központjában, de a Zempléni Múzeum kiállítása a Rákóczi-várban valódi „magas kakaótartalmú bonbon”. Az évszázados kőajtón átlépve csodálatos egyszerűség fogad: a fehér tablók arany és csokoládé színű feliratai, a fehér dobozkákba zárt relikviák, a csokoládébarna archív fotók…
Balra békebeli cukrászdai enteriőr idézi föl, milyen nagy szerepe volt a cukrászoknak abban, hogy a 18. században még csak a főúri asztalokra jutó italból boltban vásárolható csokoládé váljon. Kugler, Gerbeaud, Stühmer – olvassuk az ismerősen hangzó neveket.
Aztán következik Liechti Frigyes neve, az első szerencsi igazgatóé, aki egész az államosításig vezette a gyárat, majd az 1950-es években költözött haza Svájcba, de haláláig magyar istentiszteletre járt. Rácsodálkozunk az államosítást levezénylő Kéner Imre igazgatói szobájának dúsan faragott antik bútoraira, s az egyik polcon egy óriási kakaóbabra.
Ékszerszámba menő dobozok, szépséges bonbonierek, emlékezetes plakátok mesélnek nekünk. Ha az ember legalább 50 felé jár, itt megelevenedik a gyermekkora: az újralátott kedvenc csokipapírok, a nagynénik szekrényeiben lapuló szépséges dobozkák folyamatos Aha-élményt adnak.
Megtaláljuk azt is, amiért jöttünk: húsvéti csokifigurák a tárlóban és egy kis kosárban emlékeztetnek arra, hogy „édes ünnepeink” elengedhetetlen kelléke a szerencsi csoki. De persze látunk szaloncukrokat is, régieket és jelenleg gyártottakat is.
Búcsúzóul a „múzeum shopban” megvásároljuk Majoros Judit igazgató asszony albumát a száz év történetéről, nemcsak a képek, hanem a szerencsi emberek szeretetteljes történetei miatt is.
A MINTABOLT: Szerencsi Bonbon
Az ikonikus szerencsi csokikat a városnak a világörökségi kapuzat felé eső részén, a Gyár utcában lévő mintaboltban lehet megvásárolni. Szerencsi mogyoróst, a cicás 101-es sárga papírost, a hajdani Melódiát szerencsi retró szelet néven, macskanyelvet, „váras” csokit, és kimérve az almáriumból mindenféle földi jót: drazsét, pralinét… A locsolkodóknak szánt csokoládényulakat, -csibéket, -tojásokat, gumicukor és zselés nyuszis cukorkákat, drazsékat a bőség zavarától küszködve választjuk ki.
A JÁTSZÓTÉR: „édes élmény” mindenkinek
A vadonatúj játszóteret Ond felé találjuk a görögkatolikus templom után. Az átadáskor nagy sajtóvisszhangot kapott, talán azért, mert befogadó játszótér, ahol fogyatékkal élő gyerekek is tudnak játszani. Minden csupa szín és forma, sütik, fagyik, táblás csokoládék köszönnek vissza mindenfelől.
Az biztos, egy ilyen játszótéri kiruccanás után, nehéz lesz megmagyarázni, miért is káros a sok édesség…
Hegyaljai mámor
Van egy titkos helyem is itt, igazi retró hangulatú cukrászda a Rákóczi úton. Kiváló sütemények, fagylalt és az ország egyik legfinomabb tortája várja a vendégeket. Ez nem túlzás, “Hegyaljai mámor” nevű tortájuk a 16. „Magyarország Tortája” versenyen 4. helyezett lett! Egy bánatom van csak, nem minden nap kínálják ezt a Hegyalja ízeivel kényeztető finomságot, de bátran válasszunk mást, nem ér minket csalódás.
Ha te is szeretnél egy SZERENCSIS JÓ NAPOT, bátran vágj bele! Ha pedig nyáron jössz, ne hagyd ki a csokoládé-fesztivált, a Szerencsi Artúr Napokat!
