Egy csipet Oxford Sárospatakon

Az Angol Internátust a református kollégium 400. születésnapjára adták át

Csuda klassz ám pataki diáknak lenni! Az ember, azaz a diák, csak kilép az iskola kapuján, átsétál az úton, s azonnal egy gyönyörű parkban, azaz az iskolakertben találja magát. 1931-ben is, mikor hosszú évek tervezgetése után végre sikerült a parkot megnyitni, úgy gondolták, a fák hűvösében tanulhatnak majd a diákok. Építettek tornatermet, internátust, uszodát. Az ország első fedett tornacsarnoka ma is áll, mellette modern sportközpont.

Természetvédelmi területté valamikor az 1980-as években nyilvánították az országban egyedülálló hét hektáros parkot. A sétautakat padok szegélyezik, híres hajdani pataki diákok szobrai bújnak meg az ősfák, a hársak, kőrisek, feketefenyők árnyékában.

A 17. századig temető volt a terület jó része, ezután több darabban vásárolta meg az iskola. Az itt álló tornacsarnokot megemlítik általában a leírások, de kevés szó esik a hátrább eső Kossuth Kollégium épületéről.

A hajdani Angol Internátus alapkövét 1930 őszén tették le, s egy év (!) múlva már maga Horthy Miklós kormányzó és Klebersberg Kuno közoktatási miniszter adta át a kollégium 400 éves fennállásának ünnepén.

Klebersberg évek óta rajta volt az angol kapcsolatok erősítésén, legalábbis a kultúra területén, ezzel szerette volna ellensúlyozni, hogy a külügy Németországhoz közeledik. Persze célja volt az is, hogy az új határok miatt az ország szélére került iskolaváros ne néptelenedjen el, és az is, hogy egy csipet Oxfordot teremtsen, ahol a majdani elit nevelkedhet.

Volt itt minden: az angol magazinok, rádióhallgatás, anyanyelvű tanárok és a jutalomutazások mellett központi fűtés, állandó meleg-és hidegvíz, fürdőszobák (kötelező fürdéssel!).

Egyfelől ez nagy vívmány volt, és ostromolták is a szülők az iskolát, hogy bejuthasson a csemetéjük, maga Bartók sem volt rest, hogy fia, az akkor 13 éves Péter érdekében “tollat ragadjon”, csak bekerülhessen a gyerek a sárospataki Angol Internátusba. Másfelől viszont nem minden tanárnak tetszett az elitképzés, hisz a pataki kollégium hagyományosan a „szegények iskolája” volt. Az ellenkező tanárok nyomására végül 3 kategóriát vezettek be a tandíjfizetésnél, illetve olyanok is járhattak a tagozatra, akik nem voltak kollégisták.

Sőt, még lányokat is felvettek, de nem is lehetett ez másképp, hisz Sárospatak az erős nők városa is. Az internátust a sétány túloldaláról most is épp annak a Lórántffy Zsuzsannának a szobra figyeli, aki Comeniust a városba hívta…