Három különleges kápolna Tokaj-Hegyalján

Egy csipet romantika és misztikum

Hála, szeretet, megbecsülés, remény – a kápolnát építő ember ezekkel az érzésekkel vág bele a munkába. Építménye nem a nagy publikum számára készül: a kápolnába lépve intim térbe érkezünk. Apró, de annál bájosabb. Titokzatos, amitől még vonzóbb. Nem látnivaló csupán, hanem egy csipet misztikum, ahol angyal száll el fölöttünk.

A meseszép: Szent Teréz kápolna, Tarcal

A Tokaji borvidék ikonikus kápolnáját a monarchia idejét idéző, elegáns szálloda, a Gróf Degenfeld Kastélyszálló fölötti dombtetőn találjuk. Az alig 200 méteres Henye domb tetején már messziről felhívja magára a figyelmet, mintha ég és föld közé csalogatna. Lenyűgöző ahogyan fehérsége játszik a természet évszakokkal változó színeivel. Ovális alaprajza, gömbsüveg boltozata, alacsony tornya pedig csak fokozza lebegő hatását.

1750-ben gróf Grassalkovich Antal építtette Mária Terézia osztrák császárné, Magyarország királynője iránti hálából, akinek legfőbb bizalmasává küzdötte fel magát az egyszerű középnemesi családból származó gróf, s lett az ország egyik leggazdagabb nemese. A klasszicista kápolnát Avilai Szent Teréz tiszteletére szentelték föl, akinek névnapja, október 15. a hagyományos szüretkezdő nap.

Jó tudni: Meghatározott időpontokban látogatható, de akár esküvők, keresztelők helyszíneként is választhatjuk. Információ itt kérhető: hotel@degenfeld.hu.

A borzongató: Szent György nagyvértanú-kápolna, Tállya

Közvetlenül a temető melletti kicsiny parkban, fák rejtekében áll Mailloth de la Treille György báró halotti kápolnája. Védőszentje Szent György, akinek névnapja, április 23., az európai néphagyomány szerint gonoszjáró nap, ezért nem árt ilyenkor a kerítésre, ajtókra tüskés ágakat tenni, hogy a boszorkányokat távol tartsuk.

A kápolna tervezője, Gyárfás Antal, a romantika képviselőjeként a tökéletes szépség megteremtésére törekedett. Antik formák, népi motívumok, félkör ablakok, kolostorboltozat, a tömör agyagtégla falakon simára csiszolt kőtömbök – mind egy-egy apró szépség. A családi kripta az épület alatt található, a kápolna hátsó oldalán, az egyenes kőboltöv alatt nyílik az ajtaja. A síroknak fülkéket alakítottak ki, amiket a temetés után befalaztak. Az épületet egy időben boncháznak használták, talán ezért is kerültek innen a római katolikus templomba az oltár és a díszes kőpadok.

Jó tudni: a kápolna jelenleg a görögkatolikus egyház tulajdona, az abaújszántói filiához tartozik, búcsúja április 23-án van.

A felemelő: Szent István -kápolna a Magyar Kálváriával

Magyarország az első világháború után elveszítette területének kétharmadát, a trianoni békediktátum városokat, falvakat szelt ketté, családokat, barátokat szakított szét. Kettévágta Sátoraljaújhelyt is, emberileg és gazdaságilag is megroppantva a várost.

De a gyászban megszületett az összefogás: közadakozásból felépült az országosan is egyedülálló Magyar Kálvária és a Szent István-kápolna. Elsőként 1934-ben a 100. országzászlót, végül 1938-ban, Szent István születésének 900. évfordulóján, a kápolnát avatták fel.

A kálvária 14 stációjában a történelmi Magyarország elvesztett vármegyéi, hajdani városai sorakoznak. A hegy fennsíkján, az Erdei Áhitat terén áll a kápolna. Reliefjén azt látjuk, István felajánlja a koronát Máriának – a pillanat, ahogyan Mária országa leszünk. A Szár-hegy tetejéről nyíló végtelen panoráma mintha visszaadná, ami már nincs, az országzászló pedig a magasban lobogva üzeni: itt vagyunk és emlékezünk.

Jó tudni: a Zsólyomka-völgyből a Z jelzésű út vezet a Kálváriához, a Magas-hegyről kabinos kötélpályán mozgáskorlátozottak is eljuthatnak ide. A kabin 6 fős és 152 méteres magasságban halad.