Magyar furmint hun szülővel
13 +1 kérdés és válasz a furmint és a Furmint Február eredetéről
Ha keveset tudsz a furmintról; ha nem tudtad, hogy Tokaj a furmint hazája; ha azt hitted, Tokajban csak édes bor készül; ha felcsigázott a Furmint Február vagy egyszerűen csak szereted az érdekességeket, olvasd el posztunkat. Kérdezz-felelünk a furmintról, de leginkább annak származásáról.
1. Milyen szőlő a furmint?
Tőkéje erős növekedésű, a szemek közepes nagyságúak, vastag héjúak, lédúsak. Korai virágzás és késői érés – tipikusan októberben érik – jellemzi. Létezik piros és változó is a fajtán belül, de legelterjedtebb a fehér furmint.
2. Hol terem furmint?
A világon összesen 4000 hektáron termesztik, ennek 97%-a Magyarországon van, amiből pedig 70%-nyi Tokaj-Hegyalján.
Furmint ültetvényeket elsősorban Közép-Európában találunk, de olyan meglepőnek tűnő helyeken is találkozunk vele, mint Dél-Afrika és az egyesült Államokban Kalifornia. Nálunk Tokaj-Hegyalja mellett megtalálható a Somló, Mecsekalja és a Balatonfüred-Csopaki borvidék lejtőin is. Sőt, a somlóit érdemes is kiemelni, igazán kiváló.
3. Miért éppen Furmint Február?
A rendezvénysorozat Kézdy Dániel nevéhez fűződik, 2010 óta hazai és külföldi események is zajlanak Furmint Februárban, ezek közül a legnagyobb a Furmint Február Nagykóstoló.
A február korábban holt időszaknak számított, de nyilván az alliteráció, azaz, hogy mindkét szó „f” hanggal kezdődik is közrejátszhatott a választásban.
4. Mi van a Furmint Február logójában?
A logó egy kör, benne két írott kis „f” betűvel. A kör a szőlőszemet idézi föl, a két „f” pedig egyrészt a szőlőindák egymásba fonódását, másrészt a magyaros sujtásokat. És persze a Furmint Február kezdőbetűit. Készítője a tokaji Szentirmai Zsolt.
5. Milyen bor készül a furmintból?
Finom. De a tréfát félre téve: száraztól az édesig, sőt kiválóan aszúsodik is, illetve pezsgő is készíthető furmintból.
6. Száraz furmint?
Igen, a somlói száraz soha nem is volt kérdés, Hegyalján pedig a 2000-es években fedezték föl újra. Valójában a régmúltban is készült Tokaj környékén száraz bor, amit ordináriumnak neveztek, bár bizonyára nem 100 %-ban furmintból. Külön palackot is készítettek a minőségi száraz bornak, íme:
7. Pezsgő furmintból?
Bizony, a Bükkalján például Tibolddaróc a 19. században híres furmint pezsgőalapbort termelő vidéknek számított.
8. Mióta termesztik Magyarországon a furmintot?
Egy erdőbényei református dokumentum 1611-ben említi, hogy a falu melletti Gyepű-völgyben furmintot termesztenek: „A Predikátorsághoz vagyon három szőlő. Egyik Bakfű szőlő, másik Furmint szőlő a Giopu völgyön, harmadik Hosszú szőlő.”.
9. 1611 előtt nem létezett furmint?
De, nagy valószínűséggel volt. Hisz a tokaji aszú első említése 1571-ből való, márpedig aszú készítéshez az egyik legkiválóbb fajta a furmint, így valószínű, furmintból is készült az említett aszú. Ez pedig azt jelenti, hogy legalább az 1400-as években már honos volt a furmint Tokaj-Hegyalja dűlőiben.
Sőt, állítólag a Mecsekalján is szerettek volna „tokaji bort” készíteni, ezért valamikor az 1300-as években földdel együtt kiásott furmint tőkéket telepítettek oda. A kísérlet nem sikerült (hisz a Tokaji Borvidék különleges éghajlata is kell az aszúsodáshoz), a furmint viszont megtelepedett a Mecsek vidékén.
Azt is tudjuk egy ajándékozási szerződésből, az 1200-as években Sopronban zapfnert termesztettek, ez viszont nem más, mint a furmint.
10. A furmint neve alapján honnan származhatott?
Mondják, a Balkán-félszigetről került a szerbiai Szerémségbe, aminek latin neve Firmium volt, ebből származik a furmint szó, és innen terjedt el az országban a fajta. Balassa Iván, Hegyalja talán legnagyobb kutatója viszont azt írja, a franciák a szalmán aszalt szőlőt fumentumnak hívták, innen a név, s francia földről érkezett a furmint hozzánk.
11. Nem Olaszországból érkezett a furmint?
Valóban, külön fejezetet kaphatnak az olaszok a magyar furmint legendák között. Van, aki azt mondja, olaszok hozhatták Tokajba még II. István idején a XII. században, vagy a tatárjárás után, mikor is Formio vidékéről érkeztek Sárospatak környékére.
Sőt, szól mese egy Collio in Friuli nevű fiatalemberről is, akit szőke szakálla után „olasz búzának”, azaz formentnek hívtak, s aki a hétéves háborúban Mária Teréziának tett szolgálatáért kapott grófi címet és birtokot Hegyalján, ahová Itáliából hozott szőlővesszőket.
12. Mit mondanak a furmint DNS-ei?
A DNS-ek szerint a furmint magyar szőlőfajta. Sőt, hogy a furmint fajtagazdagsága Tokaj-Hegyalján arra utal, ez a föld a furmint hazája. Vagyis Magyarországról származik, mégpedig a Tokaji Borvidékről.
13. Ismerjük a furmint őseit?
Azt tudjuk, kereszteződésből jött létre, mégpedig egyik szülője egy nagyon ősi, Európa-szerte ismert faj: a gouais blanc. Ennek a szőlőnek annyi leszármazottja van, – csak Európában kb. 80 (!) -, hogy a szőlők Casanovájának is nevezik. (Igaz, inkább az anya lehetett.)
+1 A gouais blanc is magyar fajta?
Természetesen nem idegen tőlünk az a gondolat sem, hogy maga a gouais blanc is magyar, pontosabban tokaji. Ráadásul a német szakirodalom is magyar eredetűként tartja számon. Sőt, német neve Heunisch, azaz hun származású!
Feltételezik, egyenesen Attila „kalandozásai” során került a hunoktól Németországba, vagy akár a kalandozó magyarok is elvihették a 900-as évek elején. Bár ők inkább hoztak, mint vittek, így talán a harmadik teória a legvalószínűbb. Eszerint Szent István feleségét, Gizellát kísérő bajor lovagok küldhették haza a kiváló szőlőfajta vesszőit, s terjedt el a tokaji furmint.
De az is meglehet, a „Heunisch” csak annyit jelent, durva, és a gouais blanc francia…
Jó tudni: ha még kíváncsi vagy valamire, a legalaposabb összefoglalót a furmint.hu oldalon olvashatod.