Magyar Kálvária Sátoraljaújhelyen

Túra a Szár-hegyre

A Szár-hegyen lassan 100 éve áll Magyarország legjelentősebb nemzeti zarándokhelye, a Magyar Kálvária. A kálváriajárás során a látogatók egy-egy stációnál megállva felidézhetik a történelmi Magyarországot, és emlékezhetnek az elszakított városokra. A bástyaszerű kőoszlopokon a trianoni határ túloldalán rekedt városok neve, címere és valamilyen mottó vagy idézet szerepel az összetartozásról, az újraegyesítés reményéről.

Magyar Kálvária

Az 1930-as évekből való a bevezető kapuzat, amit a stációk követnek. A hegytetőn hatalmas kőgúlán áll az országzászló, ami a 100. volt az országban, és vele szemben a Szent István-kápolna. Ez tehát a szoros értelemben vett Magyar Kálvária. Újonnan épített, de itt található a kápolna mögötti fantasztikus kilátóterasz. A Szár-hegy tetejéről nyíló végtelen panoráma mintha visszaadná, ami már nincs, az országzászló pedig a magasban lobogva üzeni: itt vagyunk és emlékezünk.

Új emlékművek

Még a stációk előtt az első teraszon újonnan emelt emlékeket találunk. A Turul-szobrot a trianoni szerződés 100. évfordulóján avatták fel, tövébe pedig az idén, 2024 júniusában helyezték el a Vármegyék Emlékkövét.

És két csatlakozási pont is van itt a Szár-hegyen: az egyik stációtól lekanyarodva az Összetartozás Hídjához jutunk, följebb pedig a Zemplén Kalandpark állomása keresztezi utunkat.

Ha túrázni akarunk a Magyar Kálvárián

Ha mi nem a Kalandpark élményeire vágyunk, hanem emlékezni vagy megismerni szeretnénk a Kálváriát, érdemes utunkat a Zólyomkai-pincesor felől indítani.

Parkolni autóbusszal legkésőbb itt, a pincesornál kell, autóval még hajthatunk kicsit följebb, de kiépített parkolóra ne számítsunk, az útszélre kell lehúzódnunk. A pincesor után érjük el a dr. Orbán Kálmánt sétányt. Itt a Kálvária történetéről is olvashatunk, s megkezdődik utunk a macskaköveken, fel a hegytetőre.

Viszonylag hamar elérjük a Kálvária kapuzatát, rajta a hajdani Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely címerével. Mielőtt belépnénk, érdemes a régi kőfejtő óriási sziklafala alatt megpihenni: filagória, tűzrakó, padok, asztalok várnak minket.

Első állomásunk a Turul és tövében az emlékkő, itt kicsit elidőzhetünk, és gyönyörködhetünk az alattunk húzódó város panorámájában. Aztán megkezdődik a képzeletbeli utazás: 38 elcsatolt város, 14 stáció, a megcsonkított Magyarország és Jézus Krisztus szenvedéstörténetének analógiájával.

A Kálvária Kassával indul, végigvezet a Szepességen, az ősi bányavárosokon Pozsonyig, majd dél felé Csáktornyán keresztül Fiuméig visz, onnan a Délvidék, Erdély következik, aztán visszatér a Felvidék keleti részére. Közben megérkezünk a kápolnához és az országzászlóhoz.

Valódi túra ez, szánjunk rá 3-4 órát, hisz van bőven látnivaló, és a terep sem mindig könnyű. A hegy ugyan csak 345 méter magas, de sok a meredek rész. A macskakő pedig egy idő után átvált szórt kőre, így mindenképp túracipő ajánlott. A nyári melegben feltétlenül vigyünk magunkkal italt!

De miért épp Sátoraljaújhelyen épült a Magyar Kálvária?

Valószínű azért, mert itt szó szerint a bőrükön érezték az emberek a trianoni szerződés hatását. A szögesdróttal kettészelt falu – Nagyszelmenc és Kisszelmenc – tragédiáját sokan ismerik, de a kettészelt Sátoraljaújhelyről kevesen tudnak.

A határ 1920-tól a Ronyva patak mentén kettévágta a várost. Egyfelől rokonok, barátok, üzletfelek és ügyfelek ragadtak a határ másik oldalán, másrészt Sátoraljaújhely elveszítette gazdasági erejét, a legnagyobb baj az volt, hogy nem volt többé vasúti központ.

A Magyar Kálvária építése, pusztulása és újjáépítése

A két világháború között a kormány nem igyekezett gazdasági fejlesztésekkel jobb kedvre deríteni az újhelyieket, megerősödtek az irredenta és revizionista közösségek.

Közadakozásból kezdtek az építkezésnek.  1936-ban a stációkat állították fel Szepesi Bódog kegyesrendi tanár tervei alapján, a hegytetőn pedig az országzászlót, majd 1938-ban felszentelték a Szent István-kápolnát is. Ezt Harasztos Gyula tervezte, a benne látható reliefen Szent István ajánlja fel a koronát Máriának, Magyarország patrónájának.
A II. világháborúban aztán alaposan megrongálódott az emlékmű-együttes, amit a szocializmusban nem is bántak, egyértelműen nacionalistának látták.

Az újjáépítés a rendszerváltás után, 1989-ben a helyi városvédő egyesület kezdeményezésére kezdődött meg, ismét társadalmi összefogásban. A Magyar Kálvária újraavatására 1990. augusztus 19-én került sor. Később, a kalandparki felvonó építésekor a kápolnát és az országzászlót is felújították.

Lassú elmélkedésből extrém élmény

Míg fölkaptattunk a Magyar Kálvárián, átlestünk a Várhegyre, az Összetartozás Hídja alá merészkedve fotóztunk. És rácsodálkoztunk, mennyire másként képzeljük az összetartozást közel 100 év után…

A kápolnáról készült régi fotó eredetije Tóth István oldalán található.