Szerencs és környéke: Monok, Golop, Tállya

A mai várat, ami a megye legfiatalabb vára, az 1500-as évek közepén Némethy Ferenc építette. Reneszánsz kori formáját, ami ma is meghatározza a vár képét, Rákóczi Zsigmond idején nyerte el.

Rákóczi-szabadságharc után kényelmes kastéllyá alakították. Utolsó tulajdonosa a Szirmay család volt, ők 1945-ig éltek itt.

Ma szálló, múzeum és művelődési ház működik benne.

Egy felsővadászi kisnemesi család fiából Erdély fejedelme lett. Ahogy temetésén elhangzott, „Ő adott az Rákóczi nemzetnek nagyságos nevet és böcsületet.”.

A kiállításon a szerencsi vár makettje mellett Rákóczi Zsigmond és második felesége, Gerendi Anna ünnepi öltözetét is láthatjuk.

A legnépszerűbbek az átvilágítós lapok, amik mást mutatnak megvilágításban, mint egyébként. Láthatjuk például az igazi arcunkat, vagy az álom pasi és a valóság közötti különbséget.

A kiállításon papírnemű áruház és „postahivatal is „működik”, így aki kedvet kap, vásárolhat és postára adhat a szerencsi várból egy üdvözletet.

Az évszázados kőajtón átlépve csodálatos egyszerűség fogad: fehér tablók arany és csokoládé színű feliratai, csokoládébarna archív fotók, szépséges bonbonierek, emlékezetes plakátok mesélnek nekünk.

Az édes városban persze van csokoládé-játszótér és mintabolt is, ahol alaposan bevásárolhatunk szerencsi csokiból!

A szerencsi vár védett kertje kisebb a sárospatakinál, de – talán a tó miatt – romantikusabb. A tó mellett vízimalom, fűzfaágak alatti bunker, modern sporteszközök, kicsi kosárpálya az egyik oldalon, várat formázó modern mászóka a másikon.

A kert várral szembeni oldalán a szerencsi fürdő szecessziós épülete áll. Az út túloldalán pedig egy fagyizó vár minket.

A szerencsi vár kertjében az északi bejáratnál áll Rákóczi Zsigmond szobra. Az egész alakos kőszobrot Szathmáry Gyöngyi szokatlanul robosztusra tervezte, de hát Zsigmond erős egyéniség volt, a dinasztia megalapítója.

A szerencsi vár építése az ő finanszírozásából épült 15 éven át. Ő támogatta a Vizsolyi Biblia kiadását. Halála után Szerencsről Sárospatakra került a családi központ, fiai már ott építkeznek.

Zsigmond volt, aki átépítette Szerencsen a korábbi román stílusú katolikus templomot gótikus stílusban, és adományozta a reformátusoknak 1595-ben.

1605 áprilisában itt választotta az országgyűlés Bocskait Magyarország fejedelmévé, aki aztán mezővárosi rangot adott Szerencsnek.

Miután 1881-ben György meghalt, már nem használták a kastélyt, és az Országos Gyermekvédő Ligának ajándékozták.

Az U-alakú, egyemeletes, kontyolt nyeregtetővel fedett kastély a magyar barokk, illetve klasszicista építészet egyik mintadarabja.

A domboldalon lévő 3,5 hektár nagyságú parkban játszóteret is építettek a gyerekeknek. Érdemes tehát gyerekekkel is eljönni ide.

A forradalom és szabadságharc 100. évfordulójára 1949. március 19-én nyílt meg a Kossuth Emlékmúzeum. Az épületbe belépve jobbra található az a szoba, ahol egy korabeli bölcső emlékeztet rá, hogy ebben a szobában született Kossuth. Helyben gyűjtött műtárgy nem került a kiállításba.

Évtizedekig a Rudolf család volt az ingatlan tulajdonosa, az ő történetüket is megismerhetjük eredeti dokumentumok segítségével.

A stációkat a falu lakossága készíttette. Minden család ahhoz a stációhoz temetkezett, amelyet építtetett. A kápolna a Simkó család vagyonából épült. A kápolna melletti mesterséges domb maga a Golgota.

A régi kastély 1590 körül épült, először a Golopy család, majd az Ibrányiak, aztán egészen 1945-ig a Vay család használta. 1963-ban az épület leégett, részben újjáépítették, iskola is működött itt, teljes felújítása pedig 2009-re fejeződött be, jelenleg magántulajdonban van.

Míg az építtető Golopy Gáspár Abaúj alispánja volt, valamikor az 1800-as évek elején Vay Miklós, a kastély akkori használója Zemplén alispánja lett. A megye nemesei viszont azt mondták neki, ha te Zemplén alispánja leszel, nem lakhatsz Abaújban, márpedig a kastély ott van.

Erre Vay építtetett egy másikat immár Zemplénben, alig 50-100 méterre a régitől. A két hajdani megye ugyanis épp itt találkozott – ma a tujasor jelzi a határt.

A tárlaton látható darabok Szabadiné Sinkó Ilona arany hímzéses tűfestő művei, egy részük úgynevezett tűvel festett munkák, azaz a hímzések festett kép hatását keltik.

A házat valószínűleg Lórántffy Zsuzsanna, II. Rákóczi Ferenc dédnagymamája építette. A család tiszttartója lakhatott itt.

Az emeleti kiállítás tablókon mutatja be, mi is az idő, és hogyan mértük: napórával, tűzórával, ágyús(!) órával… Legizgalmasabb része pedig egy végtelenített tükörterem.

A kápolna tervezője, Gyárfás Antal, a romantika képviselőjeként a tökéletes szépség megteremtésére törekedett. Antik formák, népi motívumok, félkör ablakok, kolostorboltozat, a tömör agyagtégla falakon simára csiszolt kőtömbök – mind egy-egy apró szépség.

A családi kripta az épület alatt található, a kápolna hátsó oldalán nyílik az ajtaja. Az épületet egy időben boncháznak használták, talán ezért is került innen a római katolikus templomba az oltár és a díszes kőpadok.

20 éve állt a templom, mikor 1810-ben nagy szélvihar tört ki a faluban, s abból hatalmas tűzvész kerekedett. A lángok martaléka lett a pici templom anyakönyve is.

Ezért is írhatott Kossuth bizonytalanul születésnapjáról is: „Úgy rémlik előttem, hogy szeptemberben, 16 és 19 közt, alkalmasint 19-én, de nem merném rá szavamat adni”.