Tállyán csavarogni jó!
Kiállításajánló: Tállya 4D – Tállya Térben és Időben
Két borkóstolás között érdemes kis szünetet beiktatni, s hogy ne is vesztegessük az időt, egy könnyed sétát és egy rövid, de izgalmas kiállítást ajánlunk Tállyán.
Mintha ma lett volna, mikor tavaly megnyílt a kiállítás az 1720 körül épült Maillot-kastély emeletén. Az anyag három termet tölt meg, valóban csak beugrunk, hogy elüssük az időt ebédig. Aztán magába szippant, és észre sem vesszük, már egy órája kergetjük a megfoghatatlant, bolyongunk a labirintusként felállított paravánok, a lebbenő függönyök közt.
Persze izgalmas, amit olvasunk, hogy mi is az idő, és hogyan mértük, napórával, tűzórával, ágyús(!) órával, és ki tudja még mivel; hogyan változtatta meg az óra az életünket (erről mindannyian tudnánk mesélni, de most kirándulni jöttünk a flow-élményt keresve).
A Tállya 4D – Tállya Térben és Időben című kiállítás legizgalmasabb része a végtelenített tükörterem, és itt talán helyesbíteni kell az első mondatot, miszerint két borkóstoló közt ugorjunk ide be.
A tárlat 3. része a település történetéről mesél, ha nem is mondja el az anekdotát Maillot báróról, aki 1922-től 15 éven át ült az ország házában, de csak egyszer szólalt meg, akkor is azt kérte, zárják be az ablakot. (Hiába, van, ami soha nem változik!)
Ha van időnk, még nézelődhetünk, mivel az 1990-es években kortárs művészek alkottak Tállyán, és egy-egy műalkotással köszönték meg a vendégszeretetet. Tavaly aztán olyan nagy elánnal éledt újjá a Közép-európai Művésztelep, hogy még Yoko Ono is küldött egy képet a projekt kiállítására.
Vagy elmerenghetünk Lavotta János emlékszobájában, aki 1820-ban halt meg itt, híres hegedűs és zeneszerző volt, a verbunkos királya, ma pedig már alig akad valaki, aki ismerné a nevét.
A nyitvatartásról annyit, hogy csütörtökön 11-16 óra között, péntektől vasárnapig 10-18 óra között látogatható a kiállítás.
Kilépve a kastélyból sem tudunk a tér-idő hatásától szabadulni: mellette rögtön egy ódon fehér falú ház, amit II. Rákóczi Ferenc dédnagymamája, Lórántffy Zsuzsanna építtetett. Talán ezért emlékeztet annyira a ház emeletére vezető lépcső a sárospataki vár Lórántffy-szárnyának lépcsőjéhez, csak épp kisebb 12 fokkal.
És akkor indulhat a séta a kanyargós utcácskákban! Semmiképp ne hagyjuk ki a temető melletti ligetet a Szent György-kápolnával, az evangélikus templomot, ahol Kossuth Lajost keresztelték, a református templomot az előtte sorakozó borospincékkel. A vincellérházat.
A padot az egyik kanyarban. Európa mértani középpontját, ami bizonyos számítások szerint épp ide, a Rákóczi út és a Kazinczy utca sarkára esik. Vagy a falu határában a hellowoodos egyetemisták Tállyolóját.
