Látnivalók

Vizsoly, a református Betlehem

A magyar nyelvű Biblia születése

1588 adventjén szekerek gördültek be Vizsoly főutcájára, s a templommal szembeni házhoz kanyarodtak. Eldugott, csendes helynek számított a falu, mégsem volt nagyon szegény. Alig 12 kilométerre volt Gönctől, ami Kassa után a második legjelentősebb város volt a vidéken. A nagy ház, ahová Mantskovits Bálint a Nyitra megyei Galgócról embereivel és családjaikkal együtt érkezett, Rákóczi Zsigmond udvarháza volt. Kellett a nagy tér, mert az ország legnagyobb nyomdáját kellett itt berendeznie.

A vizsolyi templom

Vizsoly gótikus református templomát katolikusok építették

Szemben a templom már több mint 300 éve állt. Még a tatárjárás előtt kezdték építeni, de először csak egy pici félköríves szentély készült el, aztán a hajó és a torony. A katolikusok a falakra képeket festettek, néhol több rétegben. Szent László csatáját, Jézus születését, szeráfokat, vagy csak egyszerűen geometrikus mintákat. Itt volt az ideje, hogy a tiszta hitű reformátusok fehérre meszeljék.

Vizsoly, református templom gótikus freskói
A gótikus freskókat a reformátusok lemeszelték, csak 1940-ben vették észre, mi rejtőzik a festék alatt

A gönci prédikátor

A környék legnagyobb tekintélyű prédikátora a gönci volt, aki egyben a kassavölgyi református egyházmegye szeniorjaként is szolgált. Száznál is több anyaegyház tartozott hozzá, lelkipásztorokat avatott, zsinatokat hívott össze. Öreg ember volt már, tavaly mégis megnősült harmadszorra is. Előző feleségét, két lányát, fiát Tállyán elvitte a pestis. Török elől északra menekülő, szerb családból származott, Radicsnak hívták eredetileg. Aztán szokás szerint mint „deák”, szülővárosa, Nagykároly nevét vette föl, s lett Károli Gáspár. Ő maga is a török elől menekülve ismerkedett meg az egri várvédő Dobó családjával, általuk került Abaújba.

Károli Gáspár bibliafordító mellszobra a vizsolyi templom kertjében
Károli nevét l-lel írta, de csak a kor helyesírása miatt, ez került át a református hagyományba. Helyes kiejtése: Károlyi

Évekig Wittenbergben tanult az egyetemen, fontos volt neki, hogy a helyi iskolát középfokú, majd felsőfokú intézménnyé fejlessze. Debrecenben kiadott könyvében csodálatos magyarsággal írt, s fordított apró részeket a Bibliából. Közel húsz éve vette a fejébe, még 1570-ben tarcali esperesként, hogy a teljes Bibliát lefordítja.

Vizsoly, református templom bejárata
A vizsolyi templom bejárata

A főispán védelme

Konoksága miatt Mágochi Gáspár felvidéki főispánnak korábban már meg kellett védenie a Habsburg udvarnál, ezért mikor tudomást szerzett arról, hogy Károli embereket gyűjtve maga mellé a fordításon dolgozik, azt írta neki:

 „Hogy Erneszt (Habsburg főherceg) levelére én milyen választ adok, azt bízza rám, nagy tiszteletű Károlyi uram. Egyre kérem … Csak meg ne tudják az illetéktelenek. Találja meg Felső-Magyarországon a legcsendesebb zugot, a legoltalmasabb rejteket, állítsa fel a nyomdát…”.

Vizsoly, biblianyomtató műhely
A Biblia nyomtatásának történetét a templom melletti múzeum mutatja be

Így esett hát, hogy a Bornemissza Péter által Magyarországra hívott, s hite miatt hazájából menekült lengyel Mantskovits szekerei bekanyarodtak Vizsolyba. Nem keltettek nagy feltűnést, hisz itt, a borkereskedelem főútja mellett, mindenféle ember megfordult. Maguk, a vizsolyiak nagy része is német származású volt, még Gizella, s aztán Gertrúd idejéből, és egyébként is Hegyalján megszokott volt a népek keveredése.

Vizsoly, múzeum, ahol a Károli Biblia egy lapját mi magunk is kinyomtathatjuk
A múzeumban mi magunk is kipróbálhatjuk a nyomtatást

Abaúji összefogás

A környékbeli prédikátorok és iskolamesterek követték Károlit tűzön vízen át. „Előfordítottak” neki, oldalanként vitték írásait Göncről Vizsolyba, köztük a későbbi zsoltárfordító, de akkor még kamasz Szenczi Molnár Albert. Fuvarosok vállalták, hogy betűkészletet csempésszenek Németalföldről, papírt Lengyelországból.

Persze, akadt baj is bőven. Eleinte sok papír kárba veszett, mert túl nagy lapokra kezdték a nyomtatást. Hogy pénzt szerezzenek, naptárat adtak ki. Csakhogy 1590-től a pápa megreformálta a naptárat, ők viszont nem vették figyelembe a 10 napos eltolódást. Feljelentette őket Tippán János vizsolyi tiszttartó is. Szerencsére Rákóczi Zsigmond, a birtok nagyhatalmú ura megvédte a nyomdát. Azt üzente Habsburg Ernőnek, hunyjon szemet a dolog felett, s akkor továbbra is kap hiteleket a Rákócziaktól, másrészt biztosította, hogy Vizsolyban Bibliát nem nyomtatnak.

Vizsolyi Biblia
A templom eredeti Bibliáját 1940-ben Horthy Miklós adományozta a falunak

Így fogtak össze helyibéliek és messziről érkezők, szegények és főurak, egyszerű emberek és tanult prédikátorok, hogy megteremtsék a biztonságot a teljes Biblia magyar nyelvre fordításához és kiadásához. Így lett Vizsoly, az aprócska abaúji falu, a református Betlehem.

Tokaj-Hegyalja vallási műemlékeiről olvashatsz még bejegyzéseket az oldalunkon itt, itt és itt.