Erdőbénye és környéke: Tolcsva, Erdőhorváti, Olaszliszka és Szegi
Tokaj-Hegyalja apró szépségei
Erdőbénye – Tokaj-Hegyalja egyik legrégebbi települése, hajdani mezővárosa – a tokaji borvidék mértani középpontjában helyezkedik el. Ha azt mondjuk Bénye, valaki biztos rávágja: bor, mámor, hisz a falu országszerte híres fesztiválja az augusztusi “Bor, Mámor , Bénye”. Innen fantasztikus panorámaút vezet Tolcsvára, a kastélyok városába. De választhatjuk az Erdőhorváti körüli rengeteg erdőket is (napi 17 percnyi oxigént biztosítanak az ország lakóinak!). Vagy átruccanhatunk az 5 kilométer hosszú Szegi pincébe…
Erdőbénye látnivalói
Kádárház
„Ha valaki Erdőbényén egy fát elhajint, az vagy kádárt üt, vagy kőfaragót” ¬tartja a mondás. Apáról fiúra száll a mesterség itt, ünnepi alkalmakkor pedig bemutatják hazánkban egyedülálló táncukat, amit eredetileg egyik kézben kerekre összefogott hordóabronccsal jártak, ma viszont nemzeti szín szalaggal körbetekert mogyoróvesszővel. A táncot egész Európában a középkor óta járják, de nálunk csak Erdőbénye az, ahol ismerik.
Dobozi József, a kádártánc hegedűs kísérője 1983-ban a következőket mondta:
„Rettenetes régi ez a kádártánc, a dédszüleink lehetnek, akik először megtanulták. Egy német család jött ide, ők hozták. Úgy mesélték, hogy amikor elérte a vég a nagyapát, a halálos ágyáról mondta el fiainak és unokáinak a táncot, így maradt itt a hagyomány. A régi kádárbálokban természetesen ez volt a „fő szám”. Sokat elprímáztam már ezt a zenét, jó is lenne, ha átvennék a vonót az utódok.”.
Jelenleg a Miklóssy, Szendrei és Hotyek család fiataljai és „öregei” (apák fiaikkal) táncolják a mesterségtáncot. Miről is szólhatnának hát Erdőbénye központjában a Kádárház kiállításainak tablói, ha nem a kádármesterségről.
Tájház
Erdőbénye telis-teli van szebbnél szebb épületekkel, köztük ez az egyik. Az L-alakú ház magja még 1770 körül épült, hátsó részei pedig 1860 után. Benn a házban a régi falusi élet kellékeinek tárházát találjuk. Gyönyörűen berendezett lakó- és vendégszoba, szabadkéményes konyha, fekete-fehér fotók a hegyaljai életről, és persze az elmaradhatatlan gazdasági épületekben a kádár mesterség bemutatása vár ránk.
Híres erdőbényeiek emlékparkja
A szoborparkot a régi köztemető helyén találjuk. A 100 éves temetőbe egykor minden vallás temetkezett. Ma a híres erdőbényeiek emlékére fatörzsekből készült emlékoszlopok állnak itt. Bármilyen különös, a temető így kellemes pihenőparkká vált.
Szirmay-kastély
A barokk stílusú kastély a 18. század második felében épült, a II. világháború után árvaház volt, ma református szeretetotthonként működik. Falán emléktábla emlékeztet, hogy az árvaház egyik lakója, a József Attila-díjas költő, Ratkó József (1936–1989) volt.
Az eredeti épületet II. Rákóczi Ferenc építtette vastag kőfalakkal, boltíves szobákkal. Későbbi tulajdonosa Szirmay Ádám volt, aki megépíttette a ma is látható homlokzati részt a XVIII. század második felében.
Szepsi Laczkó Máté Emlékház
Szepsi Laczkó Máté Erdőbénye és Lórántffy Zsuzsanna udvari lelkésze volt. Nagyon sokat tett a magyar nyelv formálódásáért, és a legenda szerint ő az aszúbor feltalálója is. Bár ezt később cáfolták a történészek, az igaz, Szepsi Laczkó tökéletsítette és leírta az aszú készítésének módját.
A ház ugyan nem az 1600-as években épült, de gyönyörű, boltozatos födéme alapján lehetett volna a híres lelkészé is. Mindenesetre tipikus erdőbényei ház: a hosszúházhoz elől utcai bejáratú bolthelyiséges rész tartozik.
Erdőbénye és Szepsi Laczkó bemutatásán túl, természetesen itt is találunk érdekességeket a kádárokról, illetve egy valóban izgalmas dugóhúzó tárlatot.
Mulató hegy, kőfejtő és „tengerszem”
A Mulató-hegy és a tengerszemként is gyakran emlegetett bányató a kirándulók körében kedvelt célpont. A Mulató-hegy inkább csak domb, bár a zempléni földalatti vulkáni működés egyik jelentős emléke. Andezitjét évszázadokon át bányászták, az ásvány- és ősmaradványgyűjtők engedéllyel ma is bemehetnek. Mi inkább horgászokkal és sétálókkal találkoztunk, a néhol 20 méter mély tó gyönyörű türkize és a dombtetőről nyíló panoráma sokakat vonz.
Zsidótemető
A Mulató-hegy lábánál, a köztemető egy részén körbekerített sírkertet, a zsidótemetőt találjuk. A 18. század elején Erdőbényén letelepedett zsidó lakosság főként szőlő- és malomtulajdonos volt, de a helyi kisiparban (például a kádárok között) is helyet kaptak. A hitközségnek szentegylete, segélyező és nőegylete, valamint elemi iskolája is működött.
Koleraoszlop
Ha a Petőfi utca felől kirándulunk a 216 méter magas Mulató-hegyre, a zsidótemető után érintjük a Kárpát-medencei szinten egyedülálló szakrális kőemléket, a Koleraoszlopot.
Az 1831-es kolerajárvány óriási pusztítást végzett Erdőbényén. Az eredetileg Indiából induló betegség Lengyelországon át jutott a faluba, több mint 200 áldozatot követelt. A műemléki védelem alatt álló, vaspántokkal összekapcsolt, rossz állapotban lévő kőoszlopot 1832-ben állították. Az obeliszkkel koronázott hasábon címer, homloksírján felirat:
A / COLERA / GYÁSZ EMLÉKÉRE / MELLY / 1831IK ESZ:BEN / JUL. 6 TÓL 12 K SEP.RIG / E=BÉNYE / VÁROSSÁBÓL / 203 / HALANDOKAT / TETTE / ÁLDOZATTYÁVÁ.
Látnivalók Erdőbénye környékén
Tolcsva
Tolcsva a kastélyok városa, hisz rögtön hat csodálatos kastéllyal is büszkélkedhet. Ha már beteltünk Erdőbénye látnivalóival, bár az út minősége autóval csak lassú haladást enged, érdemes a hátsó panorámaúton átruccanni Tolcsvára.
Szirmay-Waldbott-kastély
Micsoda pompa, virágzó nemesi élet folyt Tolcsván valaha! Épp ezt mutatja meg a barokk eredetű, klasszicista stílusú kastély család- és kastélytörténeti kiállításán. Legértékesebb helyiségei a férfi szalon és a könyvtár neoreneszánsz faburkolatával, faragott famennyezetével, intarziás parkettájával. De különleges installációk és interaktív pultok is várják a látogatókat, no és persze egy nagyszerű kávézó, ahol ajándéktárgyakat is vásárolhatunk.
Hello Wood installáció: Tanulni FOX/Mozizni FOX
A Szirmay-Waldbott-kastély hátsó kertjében még állnak az egykori kastélypark idős fái. A dombon pedig a HelloWood projekt egyik installációja Tolcsva híres szülöttére, a 20th Century Fox filmstúdió alapítójának, William Fox-nak állít emléket. Az installáció egyik oldala mozivászon lehet(ne), másik oldala pedig tanulószoba. Sajnos, nem tartják karban, így állapota folyamatosan romlik. Ahogyan Fox, azaz Fuchs Vilmos Petőfi utca 10. szám alatti házáé is.
Római katolikus templom
Azért is érdemes a Szirmay-Waldbott-kastély mögé nézni, mert innen is látszik a szomszédos gótikus plébánia templom. A XIV. században építhették, a torony fagalériája és zsindelyfedésű sisakja pedig XVIII. századi átépítés.
Több harangja közül a legrégebbi 1655-ből való. Nevezetes esemény volt a település és a templom életében, hogy 1806. március 14-15-én itt őrizték a magyar szent koronát. A domboldalban álló, sokszögletű fallal körülvett templom belterét a mennyezeti freskók és az ablakaiban álló színes üvegek teszik igazán különlegessé.
Rákóczi-kastély
Szintén az 1600-as évek jellegzetes építészeti emléke a Rákóczi-kastély. Ez Tolcsva leghíresebb udvarháza, reneszánsz stílusú és barokk jegyeket mutat. Nemrég külső felújításon esett át, és az alsó szintet is rendbe hozták, ahol a Rákóczi-család történetét hallgathatjuk meg az egytermes kiállításon.
Helia-D Herba-kastély
Az 1659-ben épült kastély reneszánsz boltívei alatt kávézó, borozó is üzemel, de kiülhetünk a gyógynövényekkel beültetett árnyas kertbe is. Emlékként vásárolhatunk vagy készíthetünk saját tokaji aszús arckrémet, furmintos szappant. Az egykori Szirmay- (vagy másik tulajdonosa után Desewffy-)kastély szép kastélytörténeti és gyógynövényes kiállítása igazi „csajos” programlehetőség.
Bormúzeum és Borászati Kultúra Háza
Az épület a XVII. századi késő barokk kastélyépítészet emléke. Évszázadokon át egy görög kereskedő családé volt, egészen 1964-ig. A XVI. században Magyarországra települt fogarasi Constantinus család emlékét tábla őrzi az utcafronti falon. A földszinten kaptak helyet a hegyaljai szőlőtermesztésnél és borkészítésnél használt korhű eszközök és kiállítási tárgyak.
Erdőhorváti
Erdőbénye Tolcsva mellett másik szomszédja Erdőhorváti, ahol a rengeteg erdő mellett fantasztikus szállásokat is találunk.
Kirándulás, opálgyűjtő túra vagy vadászat
A településnél a tokaji lankák véget érnek, és kezdődik a vadregényes Zemplén. Sőt, nemcsak vadregényes, de valóban vadakban gazdag, a természetjáróknak is ügyelniük kell, bármikor láthatnak akár egy szarvast, hiúzt vagy vaddisznót. Vannak erre tölgyesek, bükkösök, de fenyvesek is. Nézzünk a lábunk elé is, mert ott nyílik a tavaszi hóvirág, a kikeleti hérics és az erdei gyöngyvirág. A Páca- és Dóka-rét, vagy a Kavicsos-tető az ásványgyűjtők kedvenc helye, Komlóska felé pedig Solymos romvára várja azokat, akik nekivágnak egy erdei túrának. Erdőhorváti erdei napi 17 percnyi oxigént biztosítanak minden magyarnak – olvassuk a falu közösségi média oldalán.
Tűzoltótorony és szertár
Amikor még nem volt mindenki kezében telefon, nemcsak a templomtoronyból, hanem a tűzfigyelő toronyból is figyelték, nincs-e valahol veszély. Erdőhorváti önkéntes tűzoltói építették a pincesor fölé a tűzoltótornyot és szertárat, hogyha baj van, azonnal lássák. Ma, ha felkapaszkodunk ide, már nyugodtan elmerülhetünk a panorámában.
Kovácsműhely
A torony alatt, a patak partján áll Sajgó Mátyás kovácsműhelye. 1932-ben építette a műhelyt, volt kovács a szomszédos Tolcsván és Háromhután is, így elsősorban a falubelieknek, az erdőhorvátiaknak dolgozott. Aztán ahogy telt az idő, a fiatal kovácsból Mátyás bácsi lett, 1970 után már nem dolgozott aktívan, halála után 1975-ben pedig végleg bezárt a műhely. Fia, Zoltán nem folytatta a mesterséget, így most a falu érdekessége a műhely.
Az erre járó turista uzsonnázhat, megpihenhet egy padon, aztán átsétálva a patak túloldalára beleshet az ablakon vagy az ajtón. Minden ugyanúgy, ugyanott.
Pletykafészek – erdőhorváti négyszögletű kerek erdő
A patakparton, a régi kovácsműhely elé a HelloWood projektben a Széchenyi Egyetem hallgatói építettek installációt. A fura, fehér oszlopok közé be lehet menni, le lehet ülni, bentről kifelé lehet kukucskálni. A mesebeli erdőt akarták megidézni, ahová bebújva az itteni kamaszok nyugodtan beszélgethetnek.
Olaszliszka
Wéber András postamester háza
Miközben egy ország úgy tudja, hogy Kossuth Lajos Monokon született, az olaszliszkaiak azt gondolják, az ő falujukban jött a világra, mégpedig Wéber András postamester házában, azaz a nagypapánál. A ház a falu központjában álló nagy, sárga katolikus templom alatti „völgyben” áll, aki szeretne, sétáljon le ide.
Római katolikus templom
A római katolikus templom kiemelt műemlék. 1320-ban gótikus stílusban épült, legősibb része a torony. Eredetileg katonai őrtoronynak épült. Kezdetben sisakos volt, azonban az 1830-as években egy dühöngő orkán a sisakot ledöntötte. A sisak helyére csonka tornyot építettek, így most a torony egy várszerű építményhez hasonlít. A katonák kötélhágcsón másztak föl, benn az erkély magasságában kandalló van, valószínű itt tanyáztak.
Holokauszt-emlékhely, hajdani zsinagóga
Tokaj-Hegyalja egyik legszebb látványossága, a 2016-ra részben felújított, és emlékhellyé alakított olaszliszkai zsinagóga. Jancsó Miklós háromszor is forgatott itt, Jelenlét című filmje a zsinagóga lassú pusztulását mutatja be.
Az 1875-ben épített zsinagóga 500 fő befogadására volt alkalmas. Az 1960-70-es évekre már csak a keleti fal egy része maradt meg. Felléphetünk a lépcsőn a bimára, a Tóraolvasás helyére. Szemben vele pedig megépítették az eredetire nagyon hasonlító nyugati, bejárati falat.
Szegi
Szegi Pince, Grand Tokaj
A középkori bányákból az 1960-as években kialakított Hatalos-hegyi pincerendszer, Szegi és Szegilong határában fekszik. Az öt és fél kilométernyi, kétszintes pincerendszer négy földalatti kőporbányát köt össze, több ezer hordó befogadására alkalmas. Az itt tárolt borok kivételes nemzeti kincset jelentenek az 1940-es évektől, a legjobb évjáratokból válogatva.
Egyik legnagyobb különálló egysége az egykori bányából kialakult Tarsovits-terem, öthajós elrendezésével. De rendkívül érdekes a sárospataki vár „Sub rosa” termének mintájára kifaragott borkápolna is.